Ma van a Nemzetközi kapusnap (Goalkeeper Day).
„A kapus magányos műfaj. Nemcsak azért, mert egyedül áll hátul, hanem mert más időben él. Amíg a többiek rohannak, ütköznek, passzolnak, addig ő vár. És ez a várakozás nem tétlen: figyel, számol, érez, előre tudni próbál. A kapus a jövőben él egy kicsit, mert neki előbb kell tudnia, mi fog történni.” (Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére)
Minden futballt szerető gyereknek megvannak az első kedvencei, az enyém Mészáros Bubu, Dino Zoff és fénykorában Sasa. Utóbbi a GAC kapusa volt, a megyei másodosztályban.
Mészáros Feri az 1981-ben a spanyolországi vb-re kijutott magyar válogatott hálóőre volt (Imre Matyi, néhai újságíró barátom most valahol összevonja a szemöldökét. Mindig figyelmeztetett: a hálót nem akarja senki ellopni, nem kell hozzá őr!), Dino Zoff pedig a nyolcvankettes olasz nemzeti csapat cerberusa (ez még szebb kifejezés), aki 40 évesen lett világbajnok.
Néha portásoknak is hívják őket, mert többen irtózunk a szóismétlésektől.